"A világ nagy változás előtt állt. Abban az időben meghalt John Coltrane és még sokan mások. Az emberek küszöbön álló forradalmi fordulatról beszéltek. De az egész nem lett több jelentéktelen díszletnél. A napjaim morzsolódtak, egyik a másik után anélkül, hogy egyszer is felnéztem volna. Nem láttam semmit, csak a határtalan mocsarat. Előreraktam a jobb lábamat, felemeltem a balt, majd újra a jobb láb következett. Nem voltam biztos benne, hol vagyok. Azt sem tudtam biztosan, hogy jó irányba haladok-e egyáltalán, csak annyit, hogy haladnom kell valahová, hát lépdeltem előre monoton egyhangúságban."
Haruki Murakami: Norvég erdő
Sokszor én sem vagyok biztos abban, hogy merre - csak azt tudom, hogy menni kell. Szerencsére néhány hónapja már elég magabiztosan menetelek egy irányba és végre úgy érzem, hogy jófelé tartok; és útközben is jól érzem magam. Mert mint ahogy mondják, sokszor maga az út fontos, és nem az úticél :)
VálaszTörlésHa már megvan az irány, akkor jó :))
TörlésNagyon szép ez a részlet. =)
VálaszTörlés