Tulajdonképpen várom is egy kicsit. Nem jó most itthon, nem az. A karácsony otthonos érzését nekem inkább a gyerekkori nosztalgia adja, a játékok, a színek, az illatok...
Idén nem volt halászlé. A kelt mákosba valaki nem tett cukrot. Az ebédemnek szánt hal megromlott az erkélyen. A lakás üres lesz, és a hálószoba hideg, mire ma este hazaérek. Igyekszem persze kihozni a maximumot ebből a helyzetből is: felhasználom az egyik fürdőgolyót a sok közül, főzök egy forró csokit, eszek egy kis süteményt, megcsekkolom, mi megy a tévében - aztán ha semmi, Jóbarátok-maratont tartok egyedül. És a nappaliban fogok aludni, a melegben, és még az is lehet, hogy égve hagyom a karácsonyfát.
Jövőre tényleg Lillafüreden szeretnék karácsonyozni. Krampusz úrral, kettesben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése